Hányszor, de hányszor estem bele az elmúlt évtizedekben a türelmetlenség csapdájába. Ha az üzlet nem úgy alakult, ahogy elterveztem, ha az egészen biztosnak hitt üzletek elszálltak, ha az aznapra előírt feladatokat nem végeztem el, ha valami megzavarta a napi ügymenetet, ha a tervteljesítési számok nem úgy alakultak, ahogy elterveztem, mind-mind türelmetlenné, olykor hisztissé tettek. 

A türelmetlenség pedig nálam és szerintem sokaknál kapkodást eredményez, vagy blokkol a tevékenységben.

Ha kapkod az ember, akkor nem gondol végig folyamatokat, akkor az improvizáció jelenti a műveleti alapot. Hosszútávon ez semmiképp sem vezet eredményre. Teljesen bizonytalanná tesz minket és az önbizalmunkat is megtöri.

Egy rossz periódusban voltam. Egymás után mondták le az üzleteimet, a találkozókat is. A rosszabb időkre visszatartottam egy-két kiváló ajánlást, mert reméltem, hogy akkor azok egészen biztosan sikeres tárgyalások lesznek. 

Egyről feledkeztem meg. A rossz passzban lévő ember kisugárzása egészen más, mint annak, akik jó passzban van. Elmentem tehát az ügyfélhez, és rám volt írva, hogy valami nincs rendben velem. Ő még rá is kérdezett, hogy rosszul érzem-e magam, pedig igazából fizikai panasz nem hátráltatott. 

Még a kérdés feltételekor sem esett le nekem, hogy nem a legjobb pillanatot választottam az üzletkötésre.

Ha az ügyfélnél vagy, az adrenalinnak jól kell működnie, energiát kell mutatni, és sőt nem csak mutatni kell, hanem energiával telinek kell lenni. 

Ha pozitív energia nélkül megyek az ügyfélhez, az esetek többségében esélyem sincs. Így, amikor hazaértem, leültem, muszáj volt ellazulnom, hogy reálisan tudjam értékelni a helyzetet. Fontos volt, hogy a valódi okokat azonosítsam be, hogy mi az igazi ok, amiért sikertelen vagyok.

Azt megtapasztaltam, hogy engem leginkább az zavar, ha nincs anyagi tartalék. Elképesztően rosszul viselem. Amikor még tanítottam, azért dolgoztam hosszú éveken keresztül, hogy hó végéig kitartson a fizetésem. Amióta a biztosítással foglalkozom, azért dolgozom, hogy a vállalkozói számlán legyen kellő tartalék, hogy a cég életét legalább egy évre biztosítani tudjam akkor is, ha egy napot sem tudnék dolgozni.

És bizony, ha nincs elég pénz a bankszámlán, kifejezetten nyugtalanná válok, minden rossz, az emberek ostobák, a kutya sem oda ül le, ahová szeretném, és a nap sem úgy süt, ahogy nekem jólesik, a feleségem pedig kifejezetten irritál. A sor végtelen. 

Pedig ezekről az érzésekről csak és kizárólag én tehetek.

Számtalan esetben csak kivetítjük a problémáinkat tárgyakra, emberekre, helyzetekre, de ezek nem valósak. Ha az igazi okot megtaláljuk, akkor nyugalom árad szét az emberben, mert azonnal szembe is tud nézni ezzel a valós és egyben igaz problémával. Ezért kell a türelem, mert magunkat is meg kell fejtenünk.

Több megoldást is tapasztaltam hasonló helyzetekben. Magam és elég sok barátom is ilyenkor megoldásként a sportot választja. Megszakadásig edzenek, hogy edzés végére azt is elfelejtsék, hogy hívják őket. Kivezetik magukból a feszültséget és újra józanul tudnak gondolkodni. Néhányan a szexet választják, na az tényleg igazi ellazulás, ugye? De olyanok is vannak, akik egyszerűen leülnek egy fotelba, elcsendesülnek, mélyeket lélegeznek és egy idő után teljesen kitisztul a fejük. Mindennek a lényege, hogy racionális és erőt adó döntéseket tudjunk hozni.

Céget váltottam. Ennek persze voltak előzményei. Alapvetően konzervatív beállítottságú vagyok, nem szívesen váltok. De a helyzet úgy hozta, hogy a főnökömmel nem jöttem ki. Ő a látszat embere volt, minden legyen statisztikailag korrekt és felfelé védhető. Hogy gond van az informatikai háttérrendszerrel, hogy az ügyfélszolgálaton nem dolgozik senki, mert elmentek a munkatársak, az nem számított. Szóvá tettem sok mindent. Lehet, hogy nem kellett volna? Egy olyan knockoutot kaptam tőle, hogy egy nap alatt vesztettem el a céggel szembeni lojalitásomat. Elkezdtem keresgélni a piacon. Ahogy öregszem – persze ez a fiataloknak is fontos-, annál körültekintőbb vagyok olyan helyzetekben, melyek az egész életemet megváltoztatják. Az első ajánlatok után nem köteleztem el magam, hanem türelmesen alakítgattam a cégekkel közösen a szerződéstervezeteket, majd pár hónap elteltével hoztam meg a végleges döntésemet.

Az élet kulcspillanataiban muszáj türelmesnek lenni. Leginkább az ügyfeleknél kifizetődő. Nem kell azonnal és csípőből tüzelni az ügyfélre. Nem kell záporoztatni az információkkal, csak hogy mutassuk, mennyire kiválóak vagyunk saját szakmánkban. Szépen komótosan és lassan. A higgadtság átragad az ügyfelekre is, megérzik az üzletkötő szellemi erejét és tudják, hogy ha ezzel az üzletkötővel szerződnek, akkor csak jól járhatnak. Az ügyfélnek a biztosító eszébe sem jut. Engem vesz meg, én jelentem neki a garanciát. A higgadtság és a türelem kifizetődik. Ez forintban is mérhető.

2014-ben eljutottam ajánlás útján egy viszonylag nagy céghez. Az éves árbevétele két milliárd forint volt. Céges tárgyalásoknál mindig felkészülök a cégből. Sosem érkezek tudás nélkül. Megnézem a honlapjaikat is, tájékozódom, mivel foglalkoznak ténylegesen. A beszélgetések során a tulajdonosok általában meglepődnek, mennyi mindent tudok róluk. 

Elmentem tehát ehhez a nagy céghez. Mindösszesen háromszor tizenöt percet töltöttem el a cégvezetővel. Kiderült, hogy ha három mérnök elhagyná a céget, az komoly nehézségeket okozna nekik. A tárgyalás ezen menetén a tulajdonos kijelentette, hogy éves díjban mindháromra szeretne egy három millió forintos megtakarítást kötni. Ha nem vagy felkészülve arra, hogy a tárgyalás során bárki bármilyen nagy összeget mondhat, nagyon könnyen izgatottá válhatsz. De mint említettem üzletkötés szempontjából a minimál díjas szerződés ugyanaz jelenti, ugyanannyi energiába kerül, mint jelen esetben a kilencmilliós. Semmit sem vett észre rajtam. Úgy kezeltem az egészet, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy a cégtulajdonos erre a projektre éves szinten kilencmilliót költ. 

Csak, Miután eljöttem tőle, és beültem a kocsiba, akkor futott rajtam végig a hideg veríték, hogy Úr Isten, mennyit is kerestem. Ebben a hónapban még kötöttem két elég jelentős életbiztosítást, és életemben először nyolc számjegyű lett a jutalékom. Azóta is őrzöm ennek a számlának a másolatát.

Tényleg, Neked sikerül higgadtnak maradnod a kulcspillanatokban?