Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a munkához meg kell szerezni a biztonságos, a jó közérzetet. Nem lehet, mindig a kés élén táncolni. Az értékesítés sokak szerint nagy lutri. Erről szó nincs. Komoly szabályai vannak a sikernek. Szerintem a siker leginkább szorgalmas és következetes munka eredménye. 

Az eredményekhez nekem kell folyamatosan megújulnom és megtalálnom azt a felhajtóerőt, ami erőt ad ehhez a kemény munkához. 

Azt vettem észre (érdemes magunkat figyelni és egészséges módon elemezni), hogy nagyon érdekelnek a számok. Az értékesítésben január elsején elvesztem az előző év teljes teljesítményét. Ez nekem olyan, mint egy kis halál. Szinte fizikai fájdalmat érzek, amikor az év első napján ránézek a teljesítményemre, és semmi mást nem látok ott, mint sok-sok nullát. Egy nappal korábban pedig több tíz millió bruttó új szerzést mutatott a számláló.

Ezt nagyon nehezen viselem, ezért számomra a január döntő jelentőségű, melynek teljesítménye kihat az egész évemre. Ha sikeres vagyok, akkor jó a közérzetem, ha nem, akkor egyfajta belső nyugtalansággal tovább kell folytatnom a munkát.

Január 1-je mindig azzal szembesít, hogy az értékesítésben csak és kizárólag jelen idő létezik. Januárban a legnagyobb motivációm mindig az, hogy induljon jól az év. Ha február 1-jén ránézek a teljesítményemre, akkor legyen rajta legalább 3 millió forint bruttó új szerzés. Természetesen nálam sokkal ügyesebb tanácsadók is vannak, akik ennek akár a többszörösét is elérik. De azt hiszem, most nem ez a lényeg. 

2015-ben (sosem felejtem el) január 4-én, amikor az értékesítők még szinte alig dolgoznak, öt ügyféljelölttel találkoztam. Persze, ezeket a találkozókat már decemberben elő kellett készítenem. Azon az első héten tizenhat tárgyalást vezettem. És január végére valóban megvolt a három millió új szerzés!

Ehhez hozzátartozik, hogy már decemberben januárra készülök. A tizenhat tárgyalásból hat már második tárgyalásnak számított. Már nem az ismeretlenbe repültem, hanem egy elkezdett beszélgetést folytattunk. Csak ajánlani tudom, hogy december második hetétől már a következő évre készüljetek. Karácsony előtt senki sem szeret üzletet kötni. Egy biztosítás nem karácsonyi ajándék, annak pont az a lényege, hogy azonnal materializálódjon, bármit kap az ember. Ha viszont az ügyfél zéró nyomást érez, nincs rajta pénzügyi teher, hanem csak azt érzi, hogy egy beszélgetés kezdődött el, akkor szívesen folytatja akár januárban is, amikor egy távoli jövőt jelen idejűvé tehetünk előtte. Még szimpatikusak is leszünk számukra, mert elegük van az értékesítők folyamatos pussolásából.

Egyszerűen az első héten mindig akarok egy üzletet kötni. Nincs bennem babona, ha véletlen nem sikerülne, de tudom, mennyit jelent az nekem, hogy mindent megtettem érte.

A hozzáállásom ilyenkor nagyon tudatos. Ezt képtelen vagyok az egész évben véghez vinni (bár jó lenne), de januárban egészen biztos. Mindig a leggyengébb üzleti hónapokban akarom a legjobb teljesítményt elérni. Ez egy elvileg lehetetlen küldetés, de mégsem az. Az okosok azt mondják, minden fejben dől el. Ha úgy gondolom, hogy a január erős hónapom lesz, akkor a csillagok állása is ezt segíti elő. És a január mindig erős! ☺ Nekem ez fontos, nekem ez jár! 

Sok mindennel hasonlóképpen vagyok, mint a januári kezdettel. Ha elvégzem a napi penzumot, attól is mindig jó közérzetem van. Ha nehezen indulsz, csak nagyon kicsi célokat tűzzél ki, olyanokat, melyeket azonban egészen biztosan elvárhatsz magadtól. És ha ezeket elérted, akkor igen is jutalmazd meg magad, (ha már a főnököd úgyis csak nagyon ritkán dicsér, mert mindig többet akar. Ez érthető is, hiszen utánad kapja a felül-jutalékát, de azért mégis…)!

Mennyire jól jelölöd ki a céljaidat? Mennyit sikerül elérned az eltervezettekből?